2009. január 17., szombat

Mit is írhatnék?

  Ha Timit olvasom akkor elmondhaton ide is megérkezett a tél. Tegnap a városban voltunk Hajnival, vásárolgattunk. Hazafele jövet már olyan nagy pelyhekben hullt a hó, hogy jól esett volna egy sapka , amit reggel nem vittem, mert ekkora havazásra nem gondoltam. Salomé az édesapja gondját is megkönnyítette, mert szinte addig aludt, amíg én hazaérkeztem. Utána jöhetett a munka: főzés, pakolás. Délután Efinek az uncsiját látogattuk meg. Szülinapja volt, mi pedig akkor nem tudtunk ott lenni, így bepótoltuk. Utána imaházban voltunk, majd mamáéknál...s este haza... És akkor jött volna a fürdés, de egy kis gond történt a vízünkkel, az átlátszóből valami folytán barnás színre váltott.. bármennyit is engedtük nem veszített a színéből, így hát más módszerhez folyamodtunk. Van ez így, eszerint. Nálunk mondhatom nagyon jók az éjszakák, Salomé jól alszik. Lehet annak tudható, hogy még nincs fogunk. Csak egy a gond amíg elalszunk, az már nehezebb. Persze nem sok idő, de sírással jár. Nem is mindig. Szerintem azokon a napokon mikor nem tudja napközben eléggé kialudni magát. S ilyen volt a tegnapi. Ma már reggelizett  és már alszik is ......de addig nekem sok mindent kéne elvégezni, mert ma ketten vagyunk, de remélem ma is lesz haladás a munkámban és este még női körre is szeretnénk menni. Remélem sikerül.

3 megjegyzés:

Siko Margit írta...

,,Mindenre van erom a Krisztusban aki engem megerosit ,, ez egy nagyon kedvenc igem ammit sokszor szoktam mondogatni,tedd te is ma

Siko Margit írta...

,,Mindenre van erom a Krisztusban aki engem megerosit ,, ez egy nagyon kedvenc igem ammit sokszor szoktam mondogatni,tedd te is ma

Márta-Zsófi írta...

Szia Grétikém! Tegyél képeket ha vannak:) Meg videókat si tehetnél, úgy sajnálom, hogy nem látom közelről Salomét fejlődni, növögetni.