Advent

Mióta visszaérkeztem Bölönből sokat foglalkozok az Úr Jézus visszajövetelével, az örökkévalóság gondolatával. Ez pedig nagyon aktuális így advent tájékán. Egyre jobban látom azt hogy mindenben sürget az idő. Ezt az is mutatja nemsokára vége egy évnek... milyen hamar el is telt... mi az amit megtettem és mi amit nem, mert nem akartam vagy nem tudtam... Csakis arra jövök rá: az idő szalad és olyan felkészületlen vagyok mindenre...de most így adventben elgondolkodom és kérem Istent segítsen jó időbeosztásra. Ígyekszem hangolódni az ünnepre hogy teljes mértékben át tudjam érezni lelkileg és örölni tudjak egyre jobban Isten ajándékának.

Túrmezei Erzsébet: 

ELJÖN 

Ádvent. Szelídzengésű üzenet. 
Eljön! Eljön! 
Beteg, a gyógyulásod, 
rab, a szabadulásod, 
halott, az életed. 
Szomorú, most jön az öröm! 
Erőtlen, most jön az erő! 
Éjbe' járó, hajnalra váró, 
fölkel a fény neked. 
Zendül az ég, 
zendül a föld, 
Isten izent: 
Eljön! Eljön! 
Ádvent! Ádvent! 

Ádvent. Dörög rendíthetetlen, 
kemény királyi üzenetben. 
Eljön. Eljön. 
Ha elkerülöd a mosolyban, 
elédkerül mint könny, sikoltás. 
Ha a bölcsőben meg nem látod, 
utadat állja mint koporsó. 
Eljön az Első és Utolsó. 
Ha mint templom szelíd harangja 
nem találhat szíven a hangja, 
ágyúk ádáz tüzében hallod 
ítélni rajtad majd e hangot. 
És rombadőlhet minden oltár, 
elnémulhat zsolozsma, zsoltár, 
házad küszöbén fog megállani... 
A munkazajban, léha dalban, 
vagy az éj titkos csendjében fogod 
közelgő lépteit meghallani. 
Eljön, eljön! Ki nem kerülheted. 
Ha kikerülöd mint kegyelmet, 
úgy kell bevárnod mint ítéletet. 
Hallod? Hallod? 
Mozdul az ég, mozdul a föld, 
Isten izent: 
Eljön. Eljön. 
Ádvent. Ádvent.