2009. június 15., hétfő

Imrusomnak...

Drága Imri.igaz, h felköszöntöttelek tel-on, bár nagyon röviden, azért mégis hadd írjak.

Milyen jó is volt együtt Szentgyörgyön..Sokat elbeszélgettünk, együtt tévéztünk, túrós makarónit ettünk, mert mindkettőnk kedvence. Mindig megette a banánom felét, m én nem nagyon tudtam./ez  a kedvence , ha valaki ajándékot akar neki adni/.Tehát 1 iskolai éven keresztül örülhettünk egymás társaságának, vagy bosszanthattuk egymást elvárásainkkal, klb dolgainkkal.Sok mident mesélhetnék, h mi jó és mi rossz dolog történk, de nem mindig lehet publikus...ezért röviden ennyi--  Imriről tudni kell roppant állatbarát, ezért is tanul pont lódokinak. /Egy régi magyar filmből vettem az elnevezést, s nagyon tetszik, nekem minden állatorvos lódoki./Segítőkész és megértő, ami nem mindig egy fiatal srác tulajdonsága. / Bár mikor a tévében politika folyt akkor süket fülekre találtam./Szereti a természetet és az autókat, büszke az unokahúgaira, olvassa Vass Albertet és szivesen hallgatja Tamás Gábort..és mióta Kolozsváron tanul  gyülekezet-kedvelő lett. Imri jó lenne már, h meglátogass...

Isten éltessen, azt kívánom leginkább és ez a legnagyobb születésnapi ajándék lehet, ha a gyermeke leszel.

Nincsenek megjegyzések: